A gumi szakító tulajdonságai
Vulkanizált gumi szakító tulajdonságainak vizsgálata
Bármely gumiterméket bizonyos külső erőviszonyok mellett használnak, ezért a guminak bizonyos fizikai és mechanikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie, és a legnyilvánvalóbb teljesítmény a szakítószilárdság. A késztermék minőségi vizsgálatakor, a gumianyag-képlet megtervezésekor, a folyamat körülményeinek meghatározásakor, valamint a gumi öregedési ellenállásával és a közepes ellenállással összehasonlítva általában szükség van a szakítószilárdság értékelésére. Ezért a szakítószilárdság a gumi egyik fontos rutineleme.
A húzási teljesítmény a következő elemeket tartalmazza:
1. Szakítófeszültség (S)
A próbatest által a nyújtás során keltett feszültség a kifejtett erő és a próbatest kezdeti keresztmetszete aránya.
2. húzófeszültség adott nyúlásnál (Se)
Az a húzófeszültség, amelynél a próbatest munkadarabja adott nyúlásig megfeszül. A közös húzófeszültségek közé tartozik a 100%, 200%, 300% és 500%.
3. Szakítószilárdság (TS)
Az a maximális húzófeszültség, amelynél a próbadarab töréshez meg van nyújtva. Korábban szakítószilárdságnak és szakítószilárdságnak nevezték.
4. Megnyúlási százalék (E)
A munkadarab húzó próbatest által okozott deformációja a nyúlásnövekmény és a kezdeti hossz százalékaránya.
5. Megnyúlás adott feszültségnél (Pl.)
A próbatest nyúlása adott feszültség alatt.
6. Szakadási nyúlás (Eb)
A minta nyúlása szakadáskor.
7. Maradandó deformáció feltörése
Nyújtsa ki a mintát, amíg el nem törik, majd egy bizonyos idő (3 perc) után szabad állapotában tegye ki a fennmaradó deformációnak. Az érték a munkadarab növekményes megnyúlásának a kezdeti hosszhoz viszonyított aránya.
8. Szakítószilárdság (TSb)
A húzó próbatest húzófeszültsége töréskor. Ha a próbatest a folyáshatár után tovább nyúlik, és feszültségcsökkenés kíséri, akkor a TS és TSb értéke eltérő, és a TSb érték kisebb, mint a TS.
9. Nyújtáskori húzófeszültség (Sy)
A feszültség-nyúlás görbe első pontjának megfelelő feszültség, ahol az alakváltozás tovább nő, de a feszültség nem növekszik.
10. Nyújtás a hozamnál (Ey)
A feszültség-nyúlás görbe első pontjának megfelelő nyúlás (nyúlás), ahol a nyúlás tovább nő, de a feszültség nem növekszik.
11. Gumi kompressziós maradandó deformáció
Egyes gumitermékeket (például tömítőtermékeket) összenyomott állapotban használnak, és ezek nyomószilárdsága az egyik fő termékminőséget befolyásoló tulajdonság. A gumi nyomásállóságát általában a kompressziós maradandó alakváltozással mérik. Amikor a gumi összenyomott állapotban van, elkerülhetetlenül fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. Amikor a nyomóerő megszűnik, ezek a változások megakadályozzák, hogy a gumi visszatérjen eredeti állapotába, ami tartós kompressziós deformációt eredményez. A kompressziós maradandó deformáció nagysága függ a kompressziós állapot hőmérsékletétől és idejétől, valamint attól a hőmérséklettől és időtől, amelynél a magasság helyreáll. Magas hőmérsékleten a kémiai változások a fő oka a gumi kompressziós maradandó deformációjának. A kompressziós maradandó alakváltozást a próbatestre kifejtett nyomóerő eltávolítása és a magasság normál hőmérsékleten történő helyreállítása után mérjük. Alacsony hőmérsékleten az üveges keményedés és a kristályosodás okozta változások a fő tényezők a vizsgálatban. A hőmérséklet emelkedésével ezek a hatások megszűnnek, ezért szükséges a próbatest magasságának mérése a vizsgálati hőmérsékleten.
Kínában jelenleg két nemzeti szabvány létezik a gumi kompressziós maradandó alakváltozásának mérésére, nevezetesen a kompressziós maradandó alakváltozás meghatározása szobahőmérsékleten, magas hőmérsékleten és alacsony hőmérsékleten a vulkanizált gumi és a hőre lágyuló gumi esetében (GB/T7759), valamint a állandó alakváltozás kompressziós vulkanizált gumi maradandó deformációja (GB/T1683)
Feladás időpontja: 2024.01.01
